A szakaszos böjt a ketogén diéta remek kiegészítője, melynek számos pozitív egészségügyi hatása ismert már. Azonban a szakaszos böjtnek több módja is van, nem csak időkorlát, hanem folyadékbevitel tekintetében is. A vizes böjt mellett létezik a száraz szakaszos böjt is azzal az alapvető különbséggel, hogy alatta a víz fogyasztása sem engedélyezett. 

A vizes böjt bizonyítottan szabályozza a vércukorszintet, növeli az inzulin érzékenységet, csökkenti a vérnyomást, illetve felturbózza az agyi kapacitást, a száraz böjt pedig mindezen hatásokat felgyorsítja, illetve erősíti, így hamarabb kezdődik el az autofágia folyamata is.

Mi az a száraz szakaszos böjt?

A száraz szakaszos böjt lényege az, hogy egy meghatározott időablakban a szervezetünk nem jut se szilárd táplálékhoz, sem pedig folyadékhoz. Ez sokaknak elképzelhetetlennek tűnhet, de valójában nem is annyira nehéz, mint amilyennek elsőre tűnik. Gondoljunk csak a számos vallásra, melynek az időszakos száraz böjt szerves része, és melyet milliók végeznek rendszeresen. A muszlimok Ramadan hónap alatt minden évben egy hónapig száraz böjtölnek napkelte és a napnyugta között.  Ez általánosságban napi 12 óra száraz böjtöt jelent, de északi országokban előfordulhat a 22 órás böjt is. A zsidók szintén száraz böjtölnek a Yom Kippur alatt, a mormonok pedig minden hónap egy vasárnapján. 

Dehidratáltság 

Az első kérdés, ami a száraz böjt során felvetődik, az, hogy nem száradunk-e ki. Az első 48 órában kínzó fejfájás jelentkezhet, de testünk az alkalmazkodás után ugyanolyan könnyedséggel veszi a száraz böjtöt, mint a vizeset, illetve a böjt előtti, illetve utáni időszakban fogyasztott bőséges folyadék segíthet  a dehidratáltság elkerülésében. 

A csökkentett vízbevitel arra készteti a szervezetet, hogy még több zsírt oxidáljon, mivel a zsír nem csak energiaforrásként funkcionál, hanem a legjobb vízraktár is egyben. A szervezet számára a legolcsóbb és leghatékonyabb módja a víz előállításának a zsírégetés,  mivel szemben a szénhidrát 60 gramjával és a protein 42 gramjával, 100 gramm zsírból 110 gramm vizet képes előállítani. Az így előállított belső víz a metabolikus víz.

Egy kutatási eredmény azt mutatja, hogy egy hónapig folytatott száraz böjt elteltével a szervezet megfelelően és hatékonyan tárolja a vizet és tökéletes belső egyensúlyt tart fent a külső víz megvonása ellenére is. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a csökkentett vízfogyasztás hatására a szervezetből kiengedett víz mennyisége is csökkenni fog, így fenntartva a megfelelő egyensúlyt. Ennek szemmel látható jele a vizelet sűrű koncentrációja. 

Miért intenzívebb a száraz böjt, mint a vizes böjt?

Egy kutatás során a résztvevőket laborvizsgálatoknak vetették alá a havi szakaszos száraz böjt kezdete előtt egy héttel, a böjt harmadik hetén, illetve a böjt után egy hónappal. Azt figyelték meg, hogy a böjt után mind a testsúly, mind a vérnyomás, mind pedig a százalékos zsírtömeg kevesebb volt, mint a böjt előtt. Az immunsejtek jelentősen csökkentek a böjt hónapja alatt, ami arra enged következtetni, hogy a huzamosabb száraz böjt segít elnyomni és megszüntetni a gyulladás előtti állapotot. Egy másik kutatás hasonló eredményekre jutott, azzal kiegészítve az eredményt, hogy a száraz böjt csökkenti a diabétesz kialakulásának esélyét is, illetve csökkenti a rossz, és növeli a jó koleszterin szintjét. 

Kutatók azt is megfigyelték, hogy azok, akik a böjt megkezdése előtt zsírban gazdag ételeket ettek, kevésbé szenvedtek az éhségtől, és szomjúságtól a böjt alatt, mint azok, akik szénhidrátdús étkezést folytattak előtte. 

A száraz böjt egy másik előnye a vizessel szemben a vér-agy-gát átjárhatósága, ami által az agy könnyeben veszi fel a működéséhez szükséges ketonokat, illetve megnövekedett neuronvédelmet és neuron sejtszaporodást biztosít a BDNF nevű protein megnövekedésével. Ennek a fehérjének az elsődleges szerepe a memória, illetve a tanulási készségek javítása, majd fenntartása, illetve ez a fehérje felel azért is, hogy az agy megfelelően működjön például böjt alatt. 

A száraz böjt biokémiai állomásai

Az első állomás a glikogénraktár felhasználása abban az esetben, ha nincs folyadék-, vagy ételfogyasztás, illetve ha a szervezetünk még nem zsírt használ elsődlegesen a működéséhez szükséges üzemanyagként (fat adapted állapot). Ebben az esetben a szervezet a tárolt cukrot fogja elsőként felhasználni ahhoz, hogy energiára tegyen szert. 

A második állomás a zsírégetés.

Ketogén diéta követése mellett, fat adapted állapotban a zsírégetés az első állomása a szakaszos száraz böjtnek. 

Fontos megemlíteni, hogy migrénre és fejfájásra hajlamosaknál a száraz böjt előidézheti a tüneteket, illetve a kávé és tea megvonása szintén hasonló tüneteket produkálhat. 

Ellenjavallatok

A helyesen és figyelmesen végzett száraz böjt segítség lehet,  azonban nem ajánlott azoknak, akik még sosem böjtöltek, illetve nem ajánlott napi 24 óránál tovább tartani, mert az súlyos kiszáradáshoz vezethet. Továbbá nem ajánlott kismamáknak, illetve gyógyszerszedés mellett orvosi felügyelet nélkül végezni.  

A ketogén diéta által szabályozott, csökkentett szénhidrátbevitel által csökken a vércukor szintje is, melynek következtében a szervezetnek kevesebb inzulinra van szüksége a glükóz elszállításához.

Bár a megfelelő diéta típusát illetően a vélemények különböznek, abban az orvosok nagy része egyetért, hogy megfelelő étkezési szokásokkal megelőzhető a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása. 

Számos kutatás bizonyítja, hogy a ketogén diéta szabályozza a vércukor-, és inzulin szintet, illetve segít kordában tartani a cukorbetegséget. Sőt, olyan szakértő is van, aki azt állítja, a ketogén diéta követésével visszafordítható a 2-es típusú cukorbetegség. 

Mi az a cukorbetegség?

A fogyasztott szénhidrátból nyert cukrot, vagyis a glükózt a hasnyálmirigy (pancreas) által termelt inzulin szállítja el a sejtekhez, hogy azok megkapják a működésükhöz szükséges energiaforrást. Tehát evés után a bevitt szénhidrátot a szervezetünk glükózokra bontja, majd miután a hasnyálmirigy érzékeli a vérünkben lévő magas glükózszintet, inzulint küld annak a sejtekhez történő elszállítására. Egészséges szervezetben ez meg is történik és a vércukorszint normalizálódik. 

A cukorbetegség (diabétesz) általában akkor alakul ki, ha huzamosabb ideig áll fent megemelkedett, vagy magas vércukorszint. Magas szénhidráttartalmú ételek fogyasztásával a szervezetünk elsődlegesen használt energiaforrása a cukor (glükóz), egészen addig, míg nem változtatjuk meg a metabolizmusunkat és kerülünk a ketózis állapotába. 

Azt az állapotot, amiben a hasnyálmirigy nem képes megfelelő mennyiségű inzulin termelésére,vagy nem képes azt eljuttatni a sejtekhez és emiatt a glükóz tovább kering a vérben, cukorbetegségnek hívjuk. Ennek megfelelően megkülönböztetünk 1-es és 2-es típusú cukorbetegséget.

Az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegség 

Az 1-es típusú cukorbetegség akkor áll fent, amikor a hasnyálmirigy nem képes elegendő mennyiségű inzulin előállítására, így a glükóz sejtekhez való eljutattásához a szervezetnek kívülről bejuttatott plusz inzulinra van szüksége. Kialakulásának oka egyelőre ismeretlen, feltételezések szerint azonban egy autoimmun válasz következtében a szervezet elpusztítja a hasnyálmirigy inzulin termelő béta sejtjeit. Kialakulása rövid lezajlású, kezelése napi inzulinnal történik. 

Ezzel szemben a 2-es típusú cukorbetegség esetében a szervezet sejtjei nem válaszolnak megfelelően az inzulinra, így nem tudják felvenni az általa szállított glükózt.  Ennek következtében a szervezet inzulintermelése teljesen meg is szünhet. Kialakulása hosszú lezajlású. 

Mindkettő tünetei lehetnek a fáradtság, erős szomjúságérzet, zavaros látás, gyakori éjszakai vizelési inger. 

Inzulinrezisztencia

Az inzulinrezisztencia a 2-es típusú diabétesz előszobája. A sejtek nem reagálnák a vérben cirkáló inzulinra, amely a glükózt szállítja, így nem veszik azt fel. Ennek következtében a hasnyálmirigy még több inzulint termel, amitől a hasnyálmirigy inzulintermelő béta sejtjei elfáradnak és gyakorlatilag kiégnek, mely által a vércukorszint magasan marad, így kialakítva a 2-es típusú cukorbetegséget.

Az inzulinrezisztancia kialakulásában szerepe lehet többek között a magas vérnyomásnak, a nem megfelelő étkezésnek, vagy a bélflóra egyensúlyának felborulásának, illetve a policisztás ovárium szindrómának (PCOS). 

Kutatások szerint a PCOS betegek 70%-ánál inzulinrezisztenciát is diagnosztizáltak. 

A ketogén diéta hatása a cukorbetegségre 

Egyelőre nincs elegendő kutatás a ketogén diéta 1-es típusú cukorbetegségre gyakorolt hatásáról, a jelenlegi ajánlás szerint azonban alacsony szénhidráttartalmú diéta javasolt. A bélhomeosztázis egyensúlyának felborulása során kialakulhatnak különböző gyulladási folyamatok, vagy akár az autoimmunitás is, melyek következménye végül 1-es típusú cukorbetegséghez is vezethet. Az étkezési szokások megváltoztatása befolyásolja a bélflórát is, de az egyelőre tisztázatlan, hogy a ketogén diéta mennyire képes a megfelelő bélflórát megtartani, illetve az 1-es típusú cukorbetegséget megelőzni. 

1921-ig, az inzulin izolálása előtt az 1-es típusú cukorbetegség kezelésére nagyon alacsony, 10 gramm szénhidráttartalmú diéta volt az egyetlen kezelési lehetőség, és bár számos orvosi jelentés alapján az alacsony szénhidráttartalmú diéta megfékezte a glükózszint ingadozását, a jelenlegi kutatások összességében nem elegendőek ahhoz, hogy egyértelműen álláspontot lehessen foglalni. 

Bár számos kutatás bizonyítja, hogy a ketogén diéta kontrollálja a glükóz-szintet, a diéta hosszútávú fentarthatósága és biztonsága egyelőre nem ismert. A 2-es típusú cukorbetegség esetén a ketogén diéta által szabályozott, és így csökkentett szénhidrátbevitel által csökken a vércukor szintje is, melynek következtében a szervezetnek kevesebb inzulinra van szüksége a glükóz elszállításához, ezzel csökkentve az inzulinrezisztencia szintjét is. Úgy tűnik tehát, hogy a magas vércukorszint oka a magas szénhidráttartalmú ételek és italok bevitele. 

Bár a 2-es típusú cukorbetegség nem gyógyítható, gyógyszeresen kezelhető, illetve megfelelő diétával és fogyással, az inzulinrezisztánciával együttesen akár vissza is fordítható folyamat.

A szervezet napi glükóz szükséglete 160 gramm, melynek 75 százalékát az agy használja el.  A a májban  közvetlenül elérhető glükóz mennyisége  190 gramm, míg a vérben keringőé nagyjából 20 gramm, így a szabadon elérhető készlet nagyjából egy nap glükóz-igényét tudja biztosítani. 

A ketogén diétaval való ismerkedés során felmerülhet a kérdés, hogyan kezdjünk neki a diétának. 

Ahhoz, hogy racionális döntést tudjunk hozni, érdemes átgondolni, hogy a szervezetünkben milyen biokémiai folyamatok zajlanak a ketogén diéta közben. Azt már tudjuk, hogy ez egy alacsony szénhidráttartalmú diéta, de vajon mi történik akkor, ha drasztikusan lecsökkentjük a bevitt szénhidrát mennyiségét? Az alábbi biokémiai magyarázat amellett, hogy szervezetünk metabolikus rugalmasságát is bemutatja, segít megérteni, hogyan lépünk be a ketózis állapotába, és hogyan készülnek illetve használódnak fel a ketontestek. 

Miből jön az energia?

A szervezetünk a működéséhez szükséges energiát elősorban glükózból (cukor) állítja elő. Ez gyors és hatékony, ugyanis szénhidrátdús táplálkozás mellett folyamatos a szervezet cukor-utánpótlása, a cukortöbbletet pedig glikogén formájában eltárolja a májban és az izmokban.

A szervezet napi glükóz szükséglete 160 gramm, melynek 75 százalékát az agy használja el.  A májban  közvetlenül elérhető glükóz mennyisége  190 gramm, míg a vérben keringőé nagyjából 20 gramm, így a szabadon elérhető készlet nagyjából egy nap glükóz-igényét tudja biztosítani. 

Ha a szervezetünknek energiára van szüksége, elősorban a májunkhoz fordul, ahol a tárolt glikogént kezdi el glükózzá alakítani. Ez a glikolízis folyamata. Létezik egy másik folyamat is, amelynek során glükózt állít elő a máj például aminosavakból, ez a glukoneogenesis folyamata. 

Ha a glikogénraktár kifogyóban van, a szervezet a működéséhez szükséges energiát a megszokottól eltérő módon állítja elő, és itt jönnek képbe a ketonok. 

Hogyan készülnek a ketonok?

A ketonoknak három formájuk van (AcAc, BHB, aceton) és zsírégetés közben először acetoacetát, majd BHB keletkezik, végül pedig melléktermékként megjelenik az aceton is. 

A legtöbb szervünk tökéletesen fel tudja használni a ketonokat ahhoz, hogy energiát nyerjen belőlük, kivéve a májat, amely egy enzim hiánya miatt nem képes erre. A ketonok a májsejtek energia-gyáraiban (mitokondriumokban) készülnek úgy, hogy a megérkező zsírsavakat egy transzferáz enzim elszállítja a mitokondriumba, ahol azok további biokémia folyamatok során ketontestekké alakulnak.  Ez a ketogenesis folyamata és ezt a folyamatot az inzulin szabályozza mégpedig úgy, hogy alacsony szintjével stimulálja a ketontermelést. 

Ez a folyamat egészséges szervezetben nem okoz problémát, míg kezeletlen cukorbetegség mellett ketoacidózis állhat elő.

A ketonok száma alvás, illetve böjtölés közben megnő, ezért is tökéletes kiegészítője a ketogén diétának a szakaszos böjt, melyről további információ itt található.  

A biokémia alapismeretek során világossá válik számunkra, hogy minél hamarabb csökkentjük a bevitt szénhidrát mennyiségét, annál könnyebben tudunk felkészülni a ketogén diétára és annál kevésbé lesz nehéz az átállás. 

A keto diéta elkezdésétől számított 2-14 napon belül bármikor jelentkezhet a keto-betegség (keto flu), melynek kezeléséről és megelőzéséről további információ itt olvasható.

Láthatjuk tehát, hogy a keto-diéta egy alternatív anyagcsere-folyamatra épülő diéta, melynek számos jótékony hatása mellett a súlyvesztés tulajdonképpen csak egy mellékhatása. Továbbá azt is megérthetjük mostmár, hogyan zökkenhetjük ki magunkat a ketózis állapotából egy szelet süteménnyel, vagy akár egy adag sültkrumplival. Természetesen, a ketózisba visszatérni bármikor lehet, de a szervezetünket átverni nem tudjuk, így érdemes tisztában lenni a ketozis biokémiai folyamataival. 

Egészen addig, amíg a szervezet szénhidráthoz jut, azt fogja felhasználni üzemanyagként. 

A ketogén diéta egy alacsony szénhidrát-, és magas zsírtartalmú diéta, ami segíti a szervezet ketózis elnevezésű metabolikus állapotba juttatását.  

Magas szénhidráttartalmú étrend mellett a szervezetünk a bevitt szénhidrátokból nyert cukrot használja elsődleges energiaforrásként. Ennek következtében megemelkedik a vércukorszint, ami inzulin-választ produkál. Az inzulin nevű hormon juttatja el a vérben található cukrot (glükózt) a sejtekhez, amik azt energiaként használják fel. 

A glükóz a szervezet elsődlegesen felhasználható energiaforrása, mert "olcsóbb" és energiatakarékosabb azt felhasználnia, mint a metabolizmus megváltoztatásával zsírből energiát előállítania. Egészen addig, amíg a szervezet szénhidráthoz jut, azt fogja felhasználni üzemanyagként. 

A zsírégetés folyamatának elkezdése csak azzal érhető el, ha megszüntetjük a szénhidrát-bevitelt. Ezt követően a májban tárolt glikogének (cukor-raktár) elhasználódnak, így a szervezetünknek nem marad más választása, mint a saját zsírsejtjeinek a felhasználása. Ezek a felhasznált zsírsejtek átalakulnak ketonokká, ami végül a ketózis elnevezésű metabolikus állapotba juttatja a szervezetet. 

Mi a különbség a ketogén étrend, az alacsony szénhidráttartalmú (ch) étrend és az Atkins-étrendek között?

Sokszor hallani, hogy ketogén étrend tulajdonképpen ugyanaz, mint az Atkins-diéta, de ez nem teljesen igaz. Az elsődleges és legfontosabb különbség a ketogén és az alacsony szénhidráttartalmú (ch) étrendek között a makroelemek mértéke. Míg az alacsony szénhidráttartalmú étrendek általában 100-150 gram szénhidrát fogyaszását javasolják, a ketogén diétaban ez a szám sokkal kisebb. 

Az Atkins-diéta

Az Atkins-diéta ezen kívül abban is különbözik a keto diétától, hogy más állomásai és fázisai vannak, például az Atkins-diéta első két hetét követő szigorú megszorítások után lassan visszavezethetőek a szénhidrátok napi 80-100 gramm mennyiségben. 

Protein-bevitel

A legtöbb alacsony ch-tartalmú étrend egyben magas fehérje bevitelt is jelent, míg a ketogén diétában a protein bevitele mérsékelt. 

Keto diéta makroelemek (makrok)

A ketogén diéta alatt beállított makroelemek személyreszabottan kerülnek meghatározásra a célkitűzések, az egészségügyi állapot és az általános mozgásmennyiség alapján. Ezek kiszámításához a legegyszerűbb, ha egy erre a célra készült applikációt használunk, de ha esetleg erre nincs lehetőségünk, az általános makró szabályokat követve is elkezdhetjük a diétát. Az általános makró meghatározás 70-80% zsír, 20-25% fehérjét, és 5-10% nettó szénhidrát bevitelt jelent. A nettó szénhidrátról és anak kiszámolásáról itt olvashatsz. 

A ketogén diéta típusa 

Alap ketogén diéta

A leggyakoribb és leginkább javasolt ketogén diéta típus. Itt a megengedett napi nettó ch bevitel 20-50 gramm között mozog, mérsékelt fehérje és magas zsírmennyiség fogyasztása mellett. 

Célorientált ketogén diéta

Fizikailag aktív egyéneknek ajánlott diéta típus, ami nagyjából napi 25-50 gramm nettó, vagy annál kevesebb ch bevitelt javasol fél-egy órával a testedzés előtt.  

Magas zsírtartalmú ketogén diéta

Ez a típus nagyon hasonló az alap ketogén diétához, az elsődleges különbség a fehérjefogyasztásban van. Míg az alap keto diétán mérsékelt, a magas zsírtartalmú keto diétán a magas protein fogyasztás is javasolt. 

Mi fogyasztható a ketogén diéta alatt?

Húsok, tojás, magok

A hús minden fajtája fogyasztható, továbbá makadámia, mandula, dió és pekándió. 

Alacsony ch tartalmú zöldségek

Ide tartoznak a leveles zöldek, úgy mint a kále, spenót, továbbá a káposzta, karfiol, cukkini, zeller, saláta, gomba, spárga. 

Tejtermékek

Az alacsony zsírtartalmú tejtermékek kerülendőek. Fogyasztható vaj, tejszín, fermentált termékek úgy, mint a joghurt, vagy a kefir, továbbá tejföl, és sajtok. 

Gyümölcsök

Avokádó, málna, eper, áfonya. 

Egészséges zsírok

Vaj, kókuszvaj, kókuszolaj, kókuszzsír, olívaolaj, szezámmagolaj, MCT, avokádóolaj, dióolaj. 

Kerülendő ételek

Gabonafélék, beleértve a teljeskiörlésűeket is. Kerülendő továbbá a bab, a csicseriborsó, a lencse, a burgonya, az édesburgonya, a tök bizonyos fajtái, és a répa. A cukor minden formája magától érthetődő módon szintén kerülendő. 

Az alkoholfogyasztás bizonyos italok esetében engedélyezett, de azt figyelembe kell venni, hogy alkohol fogyasztásakor a máj nagy valószínűséggel fefüggeszti a ketongyártást. 

A ketogén diéta azonban nem csak fogyás céljával használható.  Javítja az általános egészségügyi állapotot, segít a vércukorszint és inzulin szabályozásában és az inzulinrezisztencia kialakulási esélyének csökkentésével segíthet megelőzni különböző anyagcsere-betegségeket, mint például a 2-es típusú cukorbetegség.

A ketogén étrend továbbá csökkenti a szív - és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét, és segíthet különböző idegrendszeri betegségek, úgy mint a Parkinzon, vagy Alzheimer's kórok kezelésében. Az epilepsziában szenvedő gyermekek rohamainak számát is jelentősen csökkentheti.

A cikk Dr. Gustin eredeti cikkje alapján készült. 

A legismertebb energiaforrás, amivel a szervezetünket üzemeltethetjük a cukor. Sokan nem tudják azonban, hogy van egy másik, sokkal hatékonyabb energiaforrás is, ami a súlyvesztés hatása mellett teljes mértékben ellátja az üzemanyag szerepét is. Ez az üzemanyag pedig nem más, mint a zsír.

Mi az a ketózis?

A ketózis az anyagcsere egyik formája, melynek során a szervezetünk a működéséhez szükséges energia előállításához cukor helyett zsírt használ.

Leegyszerűsítve tehát a ketózis a zsírégetés állapota. 

A ketózis annyira természetes metabolikus folyamat, hogy a legtöbb újszülött is a ketozis állapotában születik.

A ketózis a zsírégetésen, és a mentális és fizikai teljesítmény javításán túl segíthet a mentális egészség javításában, vagy a különböző idegrendszeri betegségek  úgy, mint az epilepszia, a depresszió, vagy a migrén kezelésében is. Továbbá agyunk 60 százaléka zsírból áll, így érthető módon energiaforrásként cukor helyett a zsírt preferálja, ami hozzájárulhat a memória javításához is. 

Segít szabályozni a hormonrendszert, csökkenti az étvágyat és szabályozza a vércukorszintet, illetve fizikai teljesítmény hatására úgy serkenti a zsírégetést, hogy közben segít merőzini az izomban tárolt glikogént és segíti a sejtek energiaképző motorjainak (mitokondrium) optimális működését is. 

Mik azok a ketonok?

Ketózis állapotában a szervezetünk ketonokat termel, melyeket a sejtjeink többféle módon is felhasználhatnak. A ketonoknak három formájuk van (AcAc, BHB, aceton) és zsírégetés közben először acetoacetát, majd BHB keletkezik, végül pedig melléktermékként megjelenik az aceton is. 

A ketonok készítésének képessége feltehetően egy olyan evolúciós folyamat, ami még azokból az időkből maradt meg, amikor magas szénhidrát tartalmú ételek nem voltak könnyen elérhetőek, így őseink szervezete adaptálodótt ehhez a metabolikus folyamathoz.

Külsődleges ketonok 

Ketonokat juttathatunk a szervezetünkben különböző étrendkiegészítők segítségével is, ezzel gyorsítva a ketózisba kerülés állapotát. Fontos azonban, hogy egy szénhidrát-dús étrend mellett a szedésük nem ajánlott, így elősorban a ketogén diéta kiegészítéseként használhatóak. 

A ketogén diéta elsődleges célja tehát az, hogy a szervezet - szénhidrát hiányában- zsírfelhasználásra kényszerüljön.