Tudományos válaszok a ketogén diéta kapcsán felmerülő kérdésekre

Keto Kérdés

Keto Kérdés

A ketogén diéta hatása a cukorbetegségre és az inzulinrezisztenciára

2020. február 18. - BMV_MPH

A ketogén diéta által szabályozott, csökkentett szénhidrátbevitel által csökken a vércukor szintje is, melynek következtében a szervezetnek kevesebb inzulinra van szüksége a glükóz elszállításához.

 

screenshot_2020-02-18_at_21_19_32.png

 

Bár a megfelelő diéta típusát illetően a vélemények különböznek, abban az orvosok nagy része egyetért, hogy megfelelő étkezési szokásokkal megelőzhető a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása. 

Számos kutatás bizonyítja, hogy a ketogén diéta szabályozza a vércukor-, és inzulin szintet, illetve segít kordában tartani a cukorbetegséget. Sőt, olyan szakértő is van, aki azt állítja, a ketogén diéta követésével visszafordítható a 2-es típusú cukorbetegség. 

Mi az a cukorbetegség?

A fogyasztott szénhidrátból nyert cukrot, vagyis a glükózt a hasnyálmirigy (pancreas) által termelt inzulin szállítja el a sejtekhez, hogy azok megkapják a működésükhöz szükséges energiaforrást. Tehát evés után a bevitt szénhidrátot a szervezetünk glükózokra bontja, majd miután a hasnyálmirigy érzékeli a vérünkben lévő magas glükózszintet, inzulint küld annak a sejtekhez történő elszállítására. Egészséges szervezetben ez meg is történik és a vércukorszint normalizálódik. 

A cukorbetegség (diabétesz) általában akkor alakul ki, ha huzamosabb ideig áll fent megemelkedett, vagy magas vércukorszint. Magas szénhidráttartalmú ételek fogyasztásával a szervezetünk elsődlegesen használt energiaforrása a cukor (glükóz), egészen addig, míg nem változtatjuk meg a metabolizmusunkat és kerülünk a ketózis állapotába. 

Azt az állapotot, amiben a hasnyálmirigy nem képes megfelelő mennyiségű inzulin termelésére,vagy nem képes azt eljuttatni a sejtekhez és emiatt a glükóz tovább kering a vérben, cukorbetegségnek hívjuk. Ennek megfelelően megkülönböztetünk 1-es és 2-es típusú cukorbetegséget.

screenshot_2020-02-18_at_19_15_59.png

 

Az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegség 

Az 1-es típusú cukorbetegség akkor áll fent, amikor a hasnyálmirigy nem képes elegendő mennyiségű inzulin előállítására, így a glükóz sejtekhez való eljutattásához a szervezetnek kívülről bejuttatott plusz inzulinra van szüksége. Kialakulásának oka egyelőre ismeretlen, feltételezések szerint azonban egy autoimmun válasz következtében a szervezet elpusztítja a hasnyálmirigy inzulin termelő béta sejtjeit. Kialakulása rövid lezajlású, kezelése napi inzulinnal történik. 

Ezzel szemben a 2-es típusú cukorbetegség esetében a szervezet sejtjei nem válaszolnak megfelelően az inzulinra, így nem tudják felvenni az általa szállított glükózt.  Ennek következtében a szervezet inzulintermelése teljesen meg is szünhet. Kialakulása hosszú lezajlású. 

Mindkettő tünetei lehetnek a fáradtság, erős szomjúságérzet, zavaros látás, gyakori éjszakai vizelési inger. 

Inzulinrezisztencia

Az inzulinrezisztencia a 2-es típusú diabétesz előszobája. A sejtek nem reagálnák a vérben cirkáló inzulinra, amely a glükózt szállítja, így nem veszik azt fel. Ennek következtében a hasnyálmirigy még több inzulint termel, amitől a hasnyálmirigy inzulintermelő béta sejtjei elfáradnak és gyakorlatilag kiégnek, mely által a vércukorszint magasan marad, így kialakítva a 2-es típusú cukorbetegséget.

Az inzulinrezisztancia kialakulásában szerepe lehet többek között a magas vérnyomásnak, a nem megfelelő étkezésnek, vagy a bélflóra egyensúlyának felborulásának, illetve a policisztás ovárium szindrómának (PCOS)

Kutatások szerint a PCOS betegek 70%-ánál inzulinrezisztenciát is diagnosztizáltak. 

screenshot_2020-02-18_at_21_24_04.png

A ketogén diéta hatása a cukorbetegségre 

Egyelőre nincs elegendő kutatás a ketogén diéta 1-es típusú cukorbetegségre gyakorolt hatásáról, a jelenlegi ajánlás szerint azonban alacsony szénhidráttartalmú diéta javasolt. A bélhomeosztázis egyensúlyának felborulása során kialakulhatnak különböző gyulladási folyamatok, vagy akár az autoimmunitás is, melyek következménye végül 1-es típusú cukorbetegséghez is vezethet. Az étkezési szokások megváltoztatása befolyásolja a bélflórát is, de az egyelőre tisztázatlan, hogy a ketogén diéta mennyire képes a megfelelő bélflórát megtartani, illetve az 1-es típusú cukorbetegséget megelőzni. 

1921-ig, az inzulin izolálása előtt az 1-es típusú cukorbetegség kezelésére nagyon alacsony, 10 gramm szénhidráttartalmú diéta volt az egyetlen kezelési lehetőség, és bár számos orvosi jelentés alapján az alacsony szénhidráttartalmú diéta megfékezte a glükózszint ingadozását, a jelenlegi kutatások összességében nem elegendőek ahhoz, hogy egyértelműen álláspontot lehessen foglalni. 

Bár számos kutatás bizonyítja, hogy a ketogén diéta kontrollálja a glükóz-szintet, a diéta hosszútávú fentarthatósága és biztonsága egyelőre nem ismert. A 2-es típusú cukorbetegség esetén a ketogén diéta által szabályozott, és így csökkentett szénhidrátbevitel által csökken a vércukor szintje is, melynek következtében a szervezetnek kevesebb inzulinra van szüksége a glükóz elszállításához, ezzel csökkentve az inzulinrezisztencia szintjét is. Úgy tűnik tehát, hogy a magas vércukorszint oka a magas szénhidráttartalmú ételek és italok bevitele. 

Bár a 2-es típusú cukorbetegség nem gyógyítható, gyógyszeresen kezelhető, illetve megfelelő diétával és fogyással, az inzulinrezisztánciával együttesen akár vissza is fordítható folyamat.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ketokerdes.blog.hu/api/trackback/id/tr9115480336
süti beállítások módosítása