A szervezet napi glükóz szükséglete 160 gramm, melynek 75 százalékát az agy használja el. A a májban közvetlenül elérhető glükóz mennyisége 190 gramm, míg a vérben keringőé nagyjából 20 gramm, így a szabadon elérhető készlet nagyjából egy nap glükóz-igényét tudja biztosítani.
A ketogén diétaval való ismerkedés során felmerülhet a kérdés, hogyan kezdjünk neki a diétának.
Ahhoz, hogy racionális döntést tudjunk hozni, érdemes átgondolni, hogy a szervezetünkben milyen biokémiai folyamatok zajlanak a ketogén diéta közben. Azt már tudjuk, hogy ez egy alacsony szénhidráttartalmú diéta, de vajon mi történik akkor, ha drasztikusan lecsökkentjük a bevitt szénhidrát mennyiségét? Az alábbi biokémiai magyarázat amellett, hogy szervezetünk metabolikus rugalmasságát is bemutatja, segít megérteni, hogyan lépünk be a ketózis állapotába, és hogyan készülnek illetve használódnak fel a ketontestek.
Miből jön az energia?
A szervezetünk a működéséhez szükséges energiát elősorban glükózból (cukor) állítja elő. Ez gyors és hatékony, ugyanis szénhidrátdús táplálkozás mellett folyamatos a szervezet cukor-utánpótlása, a cukortöbbletet pedig glikogén formájában eltárolja a májban és az izmokban.
A szervezet napi glükóz szükséglete 160 gramm, melynek 75 százalékát az agy használja el. A májban közvetlenül elérhető glükóz mennyisége 190 gramm, míg a vérben keringőé nagyjából 20 gramm, így a szabadon elérhető készlet nagyjából egy nap glükóz-igényét tudja biztosítani.
Ha a szervezetünknek energiára van szüksége, elősorban a májunkhoz fordul, ahol a tárolt glikogént kezdi el glükózzá alakítani. Ez a glikolízis folyamata. Létezik egy másik folyamat is, amelynek során glükózt állít elő a máj például aminosavakból, ez a glukoneogenesis folyamata.
Ha a glikogénraktár kifogyóban van, a szervezet a működéséhez szükséges energiát a megszokottól eltérő módon állítja elő, és itt jönnek képbe a ketonok.
Hogyan készülnek a ketonok?
A ketonoknak három formájuk van (AcAc, BHB, aceton) és zsírégetés közben először acetoacetát, majd BHB keletkezik, végül pedig melléktermékként megjelenik az aceton is.
A legtöbb szervünk tökéletesen fel tudja használni a ketonokat ahhoz, hogy energiát nyerjen belőlük, kivéve a májat, amely egy enzim hiánya miatt nem képes erre. A ketonok a májsejtek energia-gyáraiban (mitokondriumokban) készülnek úgy, hogy a megérkező zsírsavakat egy transzferáz enzim elszállítja a mitokondriumba, ahol azok további biokémia folyamatok során ketontestekké alakulnak. Ez a ketogenesis folyamata és ezt a folyamatot az inzulin szabályozza mégpedig úgy, hogy alacsony szintjével stimulálja a ketontermelést.
Ez a folyamat egészséges szervezetben nem okoz problémát, míg kezeletlen cukorbetegség mellett ketoacidózis állhat elő.
A ketonok száma alvás, illetve böjtölés közben megnő, ezért is tökéletes kiegészítője a ketogén diétának a szakaszos böjt, melyről további információ itt található.
A biokémia alapismeretek során világossá válik számunkra, hogy minél hamarabb csökkentjük a bevitt szénhidrát mennyiségét, annál könnyebben tudunk felkészülni a ketogén diétára és annál kevésbé lesz nehéz az átállás.
A keto diéta elkezdésétől számított 2-14 napon belül bármikor jelentkezhet a keto-betegség (keto flu), melynek kezeléséről és megelőzéséről további információ itt olvasható.
Láthatjuk tehát, hogy a keto-diéta egy alternatív anyagcsere-folyamatra épülő diéta, melynek számos jótékony hatása mellett a súlyvesztés tulajdonképpen csak egy mellékhatása. Továbbá azt is megérthetjük mostmár, hogyan zökkenhetjük ki magunkat a ketózis állapotából egy szelet süteménnyel, vagy akár egy adag sültkrumplival. Természetesen, a ketózisba visszatérni bármikor lehet, de a szervezetünket átverni nem tudjuk, így érdemes tisztában lenni a ketozis biokémiai folyamataival.
